A sürgősségi osztály a kórházakban azért van, hogy az arra rászoruló betegeket sürgősséggel ellássa. Vannak olyan esetek, amikor a beteg csak a legvégső esetben fordul orvoshoz, de akkor már csak egy lehetősége van, mert ünnepnap van, vasárnap van, stb.
Egy sztorit leírok, talán hasznos lesz azoknak, akik azon gondolkodnak, hogy vasárnap menjenek-e kórházba. Mi történt valójában?
Nagymamám magas vérnyomása miatt rosszul lett egy hétvégén és mentővel kellett bevinni a kórházba. Ott a sürgősségi osztályra került, ahol nővérek (?) felvették az adatait, majd kapott egy sorszámot és várakoznia kellett, amíg jön egy orvos és megvizsgálja. A várakozás alatt rosszabbul nem lett, igaz jobban sem. Mitől is lett volna? Órákig feküdt a váróban egy guruló ágyon, semmilyen kezelést nem kapott…
De nem ez a lényeg. Az csak most következik:
Ahogy ültünk a váróban – egyre többen, egyre betegebben – jött egy kb.: 30-as fiatalember fájdalmas ábrázattal, egy zsebkendőt szorítva a füléhez. Odalépett a felvevő pulthoz:
- Tessék!
- Jó napot kívánok. Borzalmasan fáj a fülem.
- TB kártya?
- Parancsoljon.
- Mikor kezdődtek a panaszai?
- Péntek reggel már nagyon fájt…
A nővér ettől teljesen kiakadt, az addigi szinte közönyössége dühbe csapott át:
- És pénteken miért nem ment orvoshoz? Mit gondol mi miért vagyunk itt hétvégén? Mert maga akkor ér rá? Ilyen panaszokkal először a háziorvosát kell felkeresni! Vett be fájdalomcsillapítót? Hétfőig nem bírja ki?
A beteg megszeppent, szerintem erre nem számított. A váró közben majdnem megtelt, eddig senkit sem láttak el a (nem is olyan) sürgősségin, mindenki a jelenetet figyelte.
- Nagyon fáj – nyögte a férfi.
- Jó, akkor várjon! Egyébként szemész az ügyeletes, nem tudom mit kezd majd magával!
- Szemész?
- Igen.
Közben bekísértek egy rabot rabláncon, akinek erősen vérzett a feje. Többen kezdték magukat kényelmetlenül érezni. A pultos hölgyek behúzták a függönyt, jelezve a betegek felé, hogy most halaszthatatlan dolguk akadt, ami nem tartozik a nyilvánosságra.
Eközben két beteg megelégelte és elment haza, egyet pedig eltolt egy fehér ruhás beteghordó valahová. Nekünk várni kellett, akkor leszünk csak nyugodtak, ha a vérnyomása miatt szédelgő mamát látja egy orvos. Még ha szemész is.
Az újabb beteg egy idős bácsi volt, aki feltehetőleg a lányával, saját lábán jött a kórházba. Csendben sugdolóztak a behúzott függöny előtt. Annyit kiszűrtem a beszélgetésből, hogy a bácsinak a gyomra fáj és a panaszok már szerdán kezdődtek.
Szegény, mit fog kapni a nővérektől!
(Mi lett az én nagyimmal? Pár óra elteltével megnézte egy orvos, kapott infúziót és jobban lett. Mikor haza indultunk, a vérző fejű rab bánatosan nézett utánunk.)
A Sürgősségi Osztály fő célja a súlyos vagy életveszélyes állapotú, hirtelen kialakult fájdalommal küszködő, sürgős ellátást igénylő betegek gyors felismerése és szakszerű ellátása a nap 24 órájában.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.